Mikor forduljunk állatorvoshoz?

A rágcsálók tünetrejtő állatok, ezért sokszor nehéz felismerni, ha betegek. Ha megjelennek a betegség tünetei, már baj van, ezért mindig vegyük komolyan, ha az állat fogyni kezd, fájdalmat mutat vagy megváltozik a viselkedése! Nagyon fontos, hogy naponta ellenőrizzük minden állatunk egészségi állapotát, mert igen rövid idő alatt kialakulhat akár súlyos betegség is, és az állat gyógyulási esélyeit a gyors felismerés és állatorvosi ellátás nagyban megnöveli. Ha kedvencünk gubbaszt, passzív, nincs étvágya, ha parazitákat látunk a bundájában, hirtelen hullani kezd a szőre vagy a bőre kisebesedik, mindenképpen mutassuk meg egy állatorvosnak.

Fontos megjegyeznünk, hogy a rágcsálók egzotikus állatoknak számítanak, és gyógyításukhoz speciális szaktudás szükséges, amellyel nem minden állatorvos rendelkezik. Kis kedvencünkkel forduljunk az adott fajhoz értő, gyógyításában már tapasztalatot szerzett specialistához! A legszerencsésebb, ha már kedvencünk megvásárlása előtt tájékozódunk, hogy hol rendel a lakóhelyünkhöz legközelebb olyan specialista, akihez probléma esetén fordulhatunk.
 
Ne próbáljunk meg otthon diagnózist felállítani! Ezt egyedül szakember végezheti.

Soha, semmilyen körülmények között ne próbálkozzunk az állat otthoni, ötletszerű gyógyításával! Ami egy kutya vagy egy macska számára megfelelő gyógymód, az egy rágcsáló számára halálos is lehet. Az állat gyógyítása kizárólag az állatorvos feladata; az állatorvos döntését ne bíráljuk felül, és mindig az ő utasításai szerint járjunk el!
 
Amennyiben problémát észlelünk rágcsálónknál, bármilyen kicsinek is tűnik elsőre, inkább keressük fel az állatorvost, mintsemhogy később nagyobb baj legyen. A rendelőben kérdezzünk minél többet, amíg minden teljesen világos nem lesz számunkra, és minél részletesebben mondjuk el az orvosnak, mit tapasztaltunk. Sokat segíthet, hogy ha időnk engedi, naplót vezetünk kisállatunkról, és lejegyezzük, mikor, mit és mennyit eszik, mikor kap kiegészítő vitamint, és milyen változásokat észlelünk a viselkedésében, étvágyában. Egy ilyen részletes beszámoló az állat étrendjéről és életmódjáról nagyon sokat segíthet az állatorvosnak!
 
Ha az állatorvos gyógyszeres terápiát vagy bármiféle otthoni kezelést rendel el, lehetőleg kérjünk írásban is az otthoni teendőket, így biztosan nem felejtünk el semmit! Ha nekünk kell adagolni a gyógyszert, jegyezzük fel a dózist, és pontosan mérjünk, mert a pici eltérések is számítanak!
 
Mindig készüljünk fel előre az esetleges gondokra. Legyen otthon megfelelő szállítóbox, és legyen mindig kéznél több, rágcsálókkal foglalkozó állatorvos és az éjszakai és hétvégi ügyeletek elérhetősége. Ne akkor kelljen kapkodni és címeket, telefonszámokat keresgélni, amikor kedvencünk bajban van, hiszen betegség esetén minden perc számít!
 
 
Mielőbb forduljunk állatorvoshoz, ha a következőket tapasztaljuk:
 
Felfúvódás (meteorizmus)
Bármely faj képes felfúvódni, még ha a probléma nem is azonos szervüknél jelentkezik (növényevő rágcsálóknál sokszor nem a gyomor, hanem a vakbél telítődik fel gázzal) és más okból kifolyólag. Jelei: kitelt has, nehezített légzés, mozgásképtelenség, nyögés. Leggyakrabban új eleség (tápváltás), ill. zöldtakarmány etetése esetén fordul elő.
 
Étvágytalanság
Fontos tudni a rágcsálókról, hogy már a 24 órát meghaladó koplalás is életveszélyes. Különösen igaz ez a túlsúlyos példányokra. A kényszer etetést meg kell kezdeni a saját táp pépesítésével (ne gyümölcspépet adjunk!) és mielőbb ki kell vizsgáltatni, mi az oka az étvágytalanságnak. Tünetei: teljes táplálékfelvétel megtagadás vagy csak egyes alkotók felvétele (tipikus példa a szénafelvétel megtagadása növényevő rágcsálók fogászati problémája esetében), letargia, az általános  kondíció romlása.
 
Hasmenés
Sokszor tápváltást és zöldeleség etetését követően jelentkezik. A legnagyobb hiba ilyenkor megvonni a vizet! Ettől nemhogy nem szűnik meg a probléma, de mi magunk súlyosbítjuk. Tünetei: kenődős bélsárfoltok az alomanyagon, bélsárral szennyezett végbéltájék, nyögés, elesettség, étvágytalanság. Sokszor felfúvódással társul! Különösen súlyosnak számít
növényevő rágcsálók esetében.
 
Nehezített légzés
Számos különböző oka lehet (légúti megbetegedés, szívprobléma, egyéb okból jelentkező fájdalom). Tünetei: az állat inaktív, nyög, kifejezettebbek a légzőmozgások, a nyálkahártyák színe lilás. Az ilyen állatokkal még vizsgálat előtt tiszta oxigént lélegeztetünk be, mert a szervezet oxigénhiányos állapotában maga a fizikális vizsgálat okozta stressz is végzetes lehet.
Patkányoknál sajnos nagyon gyakoriak a légzőszervi gondok. A folyamatos tüsszögés, szörcsögő vagy sípoló hang lélegzetvételkor súlyos betegség tünete lehet.
 
Ellés körüli gondok
Érdekes módon a zöme az ilyen eseteknek a helytelen tartásból és rossz takarmányozásból fakad. A túlsúlyos állatok szinte kivétel nélkül produkálnak valamilyen ellés körüli problémát. Amennyiben magasvemhes (ellés ideje közeli) állatunk étvágytalanná válik, azonnal forduljunk állatorvoshoz, mert ellenkező esetben vetélés is lehet a vége, és akár az anya élete is veszélybe kerülhet. Ugyanez igaz az ellés utáni periódusra is. Ne feledjük, a kicsinyek táplálása sok energiát követel az anyától!
Az ellés általában észrevétlenül zajlik és mi csak a picik hangjából értesülünk a jövetelük híréről. Amikor az anyaállat sokat fészkelődik, esetleg nyöszörög, céltalanul köröz, elfekszik és nehezen, erőltetetten lélegzik, valószínűleg valami gond van.
Célszerű a családi nyaralást nem az ellés idejére időzíteni; legyünk a közelben, hogy ha gond van, segítséget hívhassunk. Azonban az anyaállat piszkálása, az állandó bekukucskálás, a bújó vagy ház gyakori emelgetése tilos!