A nyúl tartása

Manapság egyre többet találkozunk házi kedvencként tartott nyuszikkal, legnagyobb örömünkre. Szépségük, kedvességük és kiváló taníthatóságuk abszolút alkalmassá teszi őket erre.
Házinyulunk őse az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus). Országszerte honos, ám találkozni csak ritkán fogunk vele, hiszen kifejezetten rejtőzködő életmódot folytat föld alatti otthonában. Ezt a sajátosságot nem árt ismernünk, hiszen meghatározója kedvencünk viselkedésének is.
Mielőtt a nyuszi mellett tesszük le a voksunkat, érdemes néhány kérdést tisztázni magunkban.
 

• Van elég helyünk kielégíteni egy nyúl (akkor is, ha törpe) mozgásigényét?
• Van elég időnk foglalkozni vele, hiszen ezt ugyanúgy igényli mint egy cica vagy kutya?
• Lehet, hogy beszerzése nem tetemes összeg, de korrekt tartása szintúgy pénzbe kerül (megfelelő tartóhely, jó minőségű takarmány, oltások, esetleges kezelések).

Amennyiben jól meggondoltuk a dolgot és minden feltétel adott érkezhet az új családtag.
 
Alakítsuk ki a nyulunk otthonát
A ketrec kiválasztásakor sose az állat beszerzéskori méretéhez viszonyítsunk (általában vásárláskor fiatal a nyuszi), hanem vegyük figyelembe felnőttkori testméretét (a belga óriás is picinek születik...) Egy 1-2 kg-os törpenyuszi egy 120 x 60 cm-es ketrecben jól érezheti magát, ha naponta kiengedjük és szabadon is mozoghat. Értelemszerűen a minél nagyobb, annál jobb elve itt is érvényes.   Helyezzünk el nyulanként minimum egy bújót, lehetőleg válasszunk olyat, aminek legalább két kijárata van. Tegyünk be szénarácsot, hiszen kiváló környezetgazdagítás az állat számára ebből kiszedegetni kedvenc ételét (de nagyon fontos, hogy ez önmagában nem elegendő, mindig legyen az állat előtt, a földön is széna). A vizet mindig golyós önitatóból kínáljuk, odafigyelve a tisztántartására.
Mivel a nyulak szobatisztaságra szoktathatóak, célszerű elhelyezni egy sarok WC-t is a ketrecben. Nagyban megkönnyíti a tisztántartást, hiszen amennyiben megszokja ennek használatát, naponta többször is üríthetjük a tartalmát, a ketrec többi része pedig eleve tiszta marad.
Alomanyagnak a WC-be tehetünk faforgácsot vagy préselt rágcsálóalmot (macska almot ne használjunk!). A ketrec egyéb részeit borítsuk vékonyabb rétegben forgáccsal (ha a WC mellé sikerülne egy-egy pisi ez felszívja majd) és ezt fedhetjük szénával (így kevésbé szórja ki mozgás közben a forgácsot és egyben növelhetjük nyulunk szénafogyasztását is). A szénának  önmagában használva nem kielégítő a nedvszívóképessége. Az újságpapír, fűrészpor, friss fű nem megfelelő nyuszink alá.
 
FONTOS! A szalma és a forgács alomanyagok, nem tesz jót nyulunknak, ha megeszi. Nem is fogja, amennyiben mindig van előtte bőségesen széna.
 
A kereskedelemben kapható kültéri nyúlketrecek zöme nem megfelelő kialakítású önmagában, plusz kifutó nélkül. A kicsi alapterületű, meredek lépcsőkkel összekötött, több szintes ketrec finoman szólva sem szolgálja nyuszink komfortérzetét. A legtöbb sajnos kifejezetten zárt és sötét, leginkább egy plüssnyuszinak (sem) való. Télen pedig nem biztosít semmilyen szintű szigetelést sem (ne felejtsük, nyuszink vadon élő rokonai üregeket ásnak).
Ellenben egy méretes, fedett kifutó („karám”) kiváló rekreációs lehetőséget kínál kedvencünknek nyáron, napközben.
Az üvegből készült terráriumok nem megfelelő lakóhelyek nyulunk számára.
 
A megfelelő takarmány kiválasztása
Az első és legfontosabb: a nyúl egy „rostevő” állat. Ezt kétféle módon tudjuk biztosítani számára, egyrészt szénával, másrészt megfelelő nyúltáppal.
Réti szénát válasszunk, szemben a közismertebb lucernaszénával. A jó minőségű réti széna nem porzik, nem töredezett, nem durva tapintatú és kifejezetten kellemes illatú. Ezt korlátozás nélkül kínáljuk kedvencünknek (már egy szénamentes nap is eredményezhet szalma/forgácsevést és ebből eredő bélsárrekedést!).
Gyakran találkozunk a kereskedelemben nyulak számára készült magkeverékekkel. Ezek általában megfelelő arányban tartalmaznak szénhidrátot, fehérjét és zsírokat, ellenben az emészthetetlen rost kevés bennük (nélkülözhetetlen nyuszink megfelelő bélműködéséhez). Ebből, főleg, ha korlátozás nélkül tesszük elé, kiválogatja majd a neki legízletesebb komponenseket, így még a megfelelő összetevők arányát is eltolva.
A korszerű nyuszitáp egykomponensű, azaz a megfelelő összetevőket pelletekké (egyforma rudacskák) alakítják, melyekből a nyuszi így már nem tud szelektálni. Sokszor merül fel a tulajdonosokban a gondolat, hogy ez túl egyhangú. Erről szó sincs. A nyulak a természetben is viszonylag „egyhangúan” táplálkoznak, nem is küzdenek kedvencként tartott társaik betegségeivel (pl. fogkopási gondok - nyulak esetében nem csak a metsző - az összes őrlő fog is folyamatosan növekszik, mintegy 2 mm/hét sebességgel). Ezen tápok tartalmazzák a nélkülözhetetlen rostokat is, hosszú rost tartalmuk 20% (a gazdasági nyúltápok nem megfelelőek hobbinyulainknak, rosttartalmuk 13-14% közötti).
Ne feledjük, nyulunk nem gasztronómiai ínyenc! A megfelelő tápválasztás a hosszú és betegségmentes életének egyik titka. Ennek ellenére kedveskedhetünk neki, de csak ésszerű keretek között.
Egészítsük ki takarmányát zöldségekkel és gyümölccsel. Egy 1-2 kg-os törpenyúl napi zöldség-gyümölcs adagja kb. 10-20dkg. Ez nagyjából egy kisebb répa fele + egy negyed alma, vagy egy levél saláta (vigyázat! vegyszermaradék mentes legyen) + egy kis répa, vagy fél paprika + egy retek (nagy mennyiségben puffaszt!) és ezek kombinációi.
Általános irányelv: azért, mert nyulunk megeszi amit és amennyit elé öntünk, még nem biztos, hogy jót is tesz neki!
Etethető zöldségek (vegyszermentes!): pl. répa (korlátozott mennyiségben, magas cukortartalma miatt), zeller, saláta, retek, paprika, cukkini, sütőtök, petrezselyem zöld, spenót, paradicsom (korlátozott mennyiségben, magas cukortartalma és oxalát tartalma miatt).
Etethető gyümölcsök: alma, áfonya, szeder, málna, sárgadinnye, körte, eper. Különösen jó a friss ananász és a papaja, mivel ezek enzimei gátolják a szőrgombócképződést a nyulakban (etetésük bélsárrekedéses nyuszik kiegészítő terápiájának része).
Kerüljük az aszalt gyümölcsöket, olajos magvakat, hüvelyeseket, burgonyát, semmiképpen ne etessünk hagymát.
Kitűnő nasik: gyógynövények frissen és szárítva (kamilla, körömvirág), pitypanglevél és virág, egyes fűszernövények  (bazsalikom, kakukkfű).
Fokozatos hozzászoktatással bátran legelhet nyulunk friss füvet is.
 
Egy nyuszi-sok nyuszi
Végül, de nem utolsó sorban a kérdés hány nyulat is akarunk.
Ehhez érdemes tudni, hogy a természetben az üregi nyulak nőstényei egyfajta „laza kötelékben” élnek. Ezt figyelembe kell vennünk, hiszen kedvencünk sem csak a falat szeretné nézni nap mint nap. Akkor döntsünk az egy állat tartása mellett, ha mindig van és lesz is időnk naponta több órát foglalkozni nyulunkkal.
Amennyiben szeretnénk hogy egyedül se unatkozzon, válasszunk mellé társat. Alomtestvérek beszerzése a legegyszerűbb, így elkerülhető a későbbi nehézkesebb összeszoktatás (viszont ez sem megoldhatatlan, csak türelem kérdése).
FONTOS! Az alomtestvérek mindenképpen egyneműek legyenek, a nem kívánt szaporulat és a beltenyészet elkerülése végett!
Ma már a nyulak (bakok és nőstények) ivartalanítása sem ütközik nehézségekbe, így a különnemű párok problémája is megoldható. Nem csak a túlszaporulatot, de az egyedek közötti agressziót is visszaszoríthatjuk így (egyneműek között szintén jelen lehet).
Tehát először is tisztázzuk magunkban szeretnénk-e kisnyuszit. Amennyiben bizonytalanok vagyunk, mindig gondoljunk arra, hogy valóban aranyos, sőt, de felelős és élete végéig gondoskodó gazdit találni az alkalmanként 5-8 nyúlfi számára egyáltalán nem egyszerű.